Nem azokat a dolgokat fogod most olvasni, hogy nem adunk neki csokit, nem hagyjuk a forró autóban, és nem maradunk le az oltásokról. Ezt úgyis tudod.

Hanem azokat, amiket azért csinálsz, mert kedvesnek, gondoskodónak vagy éppen felelősségteljesnek tűnnek. Aztán kiderül, hogy pont ellenkezőleg hatnak. Nem katasztrófák ezek. Csak apróságok, amiket ha másképp csinálsz, a kutyád hálásabb lesz.

1. Minden sétánál hagyod, hogy köszönjön a másik kutyának

Szerinted: „Szocializálódik. Jót tesz neki, ha találkozik más kutyákkal.”

Viszont ami történik: kikényszerítesz egy pórázon történő találkozást, ahol, ha valamelyik kutyának nem tetszik a másik, akkor nincs kiút, nincs választási lehetősége.

A pórázos kutyás köszönések a legtöbbször félreértett szituációk. Te azt hiszed, barátkozást tanítasz neki. Szerintünk viszont gyakran pont azt a problémát alapozod meg, amitől a legjobban óvnád.

A fizika dolgozik ellened. A pórázon üdvözlő kutyák egymásnak feszülnek, szemtől szemben, korlátozva, nem tudnak természetesen körözni vagy félrelépni. És ott a póráz feszülése, amit te ösztönösen még jobban meghúzol, ahogy közelednek. Ez tovább fokozza a feszültséget. Így lesz egy olyan kutyás balhé, amit a legjobb szándékkal kreálhatsz.

Ami kialakul, az a reaktivitás. A kutyád megtanulja: séta közben másik kutya = kötelező, kellemetlen, kicsit stresszes interakció is lehet. Ez az alapja a rángatásnak, ugatásnak és más kutyák felé rohanásnak, akár morgásnak, végső esetben harapásnak.

A megoldás nem az, hogy antiszociális leszel, vagy azzá teszed a kutyád. Hanem hogy tudatosan választod meg ezeket a helyzeteket. Hagyd, hogy nyugodt, ismert kutyákkal találkozzon póráz nélkül, nyílt téren. Séta közben pedig sétáljatok tovább. A legtöbb kutya ezt jobban szereti.

2. A „kifutós” flexi pórázt használod

Azt gondolod, hogy több szabadsága van szaglászni és felfedezni.

Ami valójában történik az, hogy azt tanítod neki, hogy folyamatosan húzzon, és elveszed a lehetőséged, hogy reagálj, ha valami balul sül el.

A kifutós pórázokat úgy árulják, mintha a világ legjobb dolgai lennének. Több hely, több mozgás, természetesebb. Pedig gyakorlatilag az egyik legtöbbet kritizált eszköz a szakemberek körében. Ráadásul bizonyítottan sérüléseket okoz a kutyának és a gazdinak egyaránt.

A fő probléma: a póráz folyamatosan feszes. Ahhoz, hogy a kutya kinyújtsa, húznia kell. Vagyis a húzást folyamatosan jutalmazod: több póráz, több hely, több szabadság. Nem „hagyod szaglászni”. Azt tanítod neki, hogy a húzás MŰKÖDIK.

A vékony zsinór pedig ráadásul elszakadhat terhelés vagy egy hirtelen rántás miatt. Felégeti a kezed. Körbetekeredik a lábon vagy a kutya körül. És amikor tényleg számít, amikor vissza kellene rántanod egy útról, másik kutyától vagy bármitől, ami gyorsan történik, na akkor a kifutós póráz a legrosszabb eszköz, amit a kezedben tarthatsz.
Ha pedig véletlenül elejted, és a kutya egyszer csak azt veszi észre, hogy az aszfalton egy hangosan pattogó doboz üldözi, könnyen pánikba esik. Nem egy kutya rohant el teljes kétségbeesésben és veszett el napokra, mert rettegett az utána pattogó flexipóráztoktól.

Ha több helyet akarsz neki adni, használj hosszú pórázt. Öt-tíz méter széles, lapos heveder, a kezedben tartva, amit tudatosan kezelsz. Olcsóbb, biztonságosabb, és nem tanít húzásra.

3. Hagyod, hogy napközben ott aludjon, ahol kedve tartja

Azt gondolod, hogy: „Csak jóllakottan alszik. Bármelyik hely jó, amit választ.”

Ami történik: Sok felnőtt kutyának szüksége van egy kijelölt pihenőhelyre ahhoz, hogy ne csak ledőljön, hanem ténylegesen kikapcsoljon. Egy helyre, ami csak az övé, ahol senki nem zavarja. Ide visszahúzódhat, biztonságban lehet.

Ez az, ami a legtöbb gazdit meglepi. A kutya szundít a kanapén, aztán átmegy a konyhába, aztán fel az emeletre, aztán vissza. Úgy néz ki, mintha eleget pihenne. Vízszintesben van a nap nagy részében. Mi a probléma?

A probléma az idegrendszer. A ledőlés nem ugyanaz, mint a kikapcsolódás. A kutyák, akik forgalmas, központi, kitett helyen alszanak, hajlamosak könnyed, őrködő pihenésben maradni. Minden lépés, nyíló ajtó, elhaladó autó készenlétben tartja őket. Úgy néznek ki, mintha aludnának. De nem kapcsolnak ki.

A a szorongásra hajlamos fajták a legérintettebbek. Ez a „töredezett pihenés” hozzájárulhat a túlpörgéshez, ingerlékenységhez és ahhoz a fajta „mindig be vagyok kapcsolva” viselkedéshez, amit a gazdák gyakran energiának hisznek.

A megoldás egyszerű: egy kijelölt pihenőhely, távol a fő közlekedési vonalaktól, egyértelműen a teljes kikapcsolódás helyeként. A legtöbb kutya megtanul odamenni magától, ha megmutatod neki. Sok kutya szereti a kuckó jellegű, 3 oldalról védett, tetővel rendelkező vackot. Ha védettnek érzi magát oldalról, felülről, sokkal pihentetőbben alszik. És a változást abban, ahogyan végre igazán pihennek, általában egy-két héten belül észre lehet venni.

4. Túl gyakran fürdeted

Szerinted: „Meg kell mosni. Bekoszosodott / szaga van / már régen fürdött.”

Ami történik: Lemosod azokat a természetes olajokat, amelyek a bőrét és szőrét védik.

Ez az a szokás, ami egy ördögi kört hoz létre, amit a legtöbb gazdi nem vesz észre. A kutyát azért fürdeted, mert koszos, vagy “kutya” szaga van. A fürdés lecsupaszítja a bőr természetes védőolajait. A bőr kiszárad. A szőr fakul. Néha a kutya elkezd többet vakarózni. Szóval újra megfürdeted – most éppen egy nyugtató samponnal. Ami még egy kicsit jobban irritálja.

Még a gyengéd, hipoallergén samponok is megzavarják a bőr természetes egyensúlyát. Azok az olajok, amelyek bevonják a szőrszálakat és védik a bőr védőrétegét, pontosan azok, amik a kutya szőrét vízlepergetővé teszik. Ha túl gyakran mosod le őket, nehezen regenerálódik ez a természetes védőréteg.

A legtöbb kutyának bőven elég négy-nyolc hetenként egy fürdés. Néhány fajtának kevesebb kell. Van, amelyiknek szinte semennyi, a sár leöblítésén kívül. A kefélés végzi a tényleges tisztítási munka nagy részét. A maradékot könnyen letörölheted egy nedves ruhával.

5. Egész nap tele hagyod a tálját

Szerinted: „Majd eszik, ha éhes. Jobb így, mint megszabni az étkezéseket.”

Ami történik: elveszted a legjobb motivációs eszközt, illetve azt, hogy minden nap lásd, milyen egészségi állapotban van.

A szabad eledelhez szoktatás (free-feeding) kedvesnek hangzik, főleg válogatósoknál vagy kis kutyáknál, akik „csak legelésznek”. És mégis, ez az a szokás, ami a legtöbb információtól fosztja meg a gazdát.

Az étvágytalanság az egyik legelső jele szinte minden problémának, ami kutyánál előfordulhat. Fogfájdalom. Emésztési zavar. Fertőzés. Hasnyálmirigy-gyulladás. Veseprobléma. Ha egész nap töltögeted a tálat, gyakran az első pár napot, de akár heteket is elmulaszthatsz, mire észreveszed a változást. Mire nyilvánvalóvá válik, elszalasztottál csomó időt.

És van még két további probléma:

A szabad etetés felboríthatja az emésztést, mert az emésztőrendszer nem kapja meg a szükséges pihenőidőszakokat.

Hozzájárul a lassú, észrevétlen súlygyarapodáshoz, mert sosem látod egy adagban, mennyit eszik.

És a válogatós evés? Gyakran magától megoldódik, ha megszűnik a szabad etetés. Mert a kutyák jobban esznek, ha rendszer van az életükben, mint anélkül.

A megoldás: napi két étkezés. Leteszed a tálat, és tizenöt perc múlva felemeled, függetlenül attól, hogy evett-e vagy sem. Keménynek hangzik? Nem az. A legtöbb kutya pár nap alatt átáll. Cserébe visszakapsz egy megbízható jelzőrendszert: ha nem eszik, azonnal tudni fogod, hogy valami történik.

A minta, ami kirajzolódik

A szokások, amik a legtöbb kutyának ártanak, azok pontosan úgy néznek ki, mint a gondoskodás.

Egyik sem akkora hiba, amit az állatorvos egy rutinvizsgálaton külön kiemelne. Apró, jó szándékú döntések ezek, amik idővel, észrevétlenül dolgoznak a kutya ellen, akit pont, hogy védeni próbálsz.

Azért maradnak fenn, mert az adott pillanatban mindegyik KEDVESNEK tűnik. Hagyni, hogy köszönjön. Több helyet adni a pórázzal. Hagyni aludni, ahol jólesik. Megfürdetni, mert szeretnéd, ha tiszta és jó illatú lenne. Feltölteni a tálat, hogy sose éhezzen.

Ha azonban ránézel ezekre másképp, kiderül, hogy nem szolgálják kutyád egészségét. Változtass egy kicsit, és meglátod: jobb séták. Jobb pihenés. Egészségesebb bőr. Korai figyelmeztetés, ha valami baj van. Apró változások, amik összeadódnak.

Néha jó gazdának lenni nem ugyanaz, mint kedves gazdának lenni. De végül a kutya jár a legjobban.